• Megjelenítés

uniós költségvetés

Bejelentették! Brüsszel valóra váltaná a magyar kormány rémálmát

Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.

Kapjuk vissza végre az országunkat! - Csúfosan áll a gigantikus kísérlet

Amint kilépünk az EU-ból, visszakapjuk az országunkat, heti 350 millió fontot irányítunk át az uniós költségvetés helyett az egészségügybe és korlátozzuk a bevándorlást - ezek voltak a Brexit-kampány fő üzenetei. A napra pontosan egy éve elindított brit kilépési folyamat félidejére azonban egészen máshova, sokkal hátrányosabb helyzetbe vergődött el a brit kormány jórészt amiatt, mert a 27 másik uniós tagállamot eddig vasfegyelemmel egységben tartotta a német-francia tengely. Ha ez a meglepő összefogás kitart, nagyon valószínű, hogy a britek tényleg hátrányosabb helyzetbe keverednek a kilépéssel az EU-tagsághoz képest. A bűvös kifejezésről persze sosem szabad megfeledkezni: semmi sem dőlt még el, amíg minden kérdésről meg nem állapodnak a felek.

Tényleg nem akar nagyobb EU-s kasszát négy nagy tagállam

A Süddeutsche Zeitung mai információi szerint az áll a holland kormány 2020 utáni EU-s költségvetésről szóló állásfoglalásában, hogy a Brexit miatt kisebbé váló EU kisebb költségvetéssel is jár és hasonlóan gondolkodik Ausztria, Svédország és Dánia is. Ez megerősíti azokat a korábbi információkat, hogy az EU négy nagy nettó befizető tagállama nem akar több pénzt betenni a közös kasszába a britek távozása után, noha ezért lobbizik az EU költségvetési biztosa.

A legtöbb tagállam nagyobb EU-s büdzsét szeretne

Az EU állam- és kormányfői tanácsa elnökének körei arra számítanak, hogy nagyjából 22-23 tagállam a mostani 1%-nál nagyobb EU-s közös költségvetést szeretne 2020 után, míg az erről szóló egyeztetések február 23-i körében az osztrákok, hollandok, dánok, svédek és esetleg a finnek ennek elutasítására készülnek - írja a helyzetet összefoglaló cikkében a Bruxinfo. Lényeges, hogy a Magyarországnak is kényes kérdés, az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése, elvileg nem kerül elő a vitán, de később még ez a feltétel is előjöhet, igaz nem a büntetés az igazi cél vele.

Duplázódik idén és jövőre a hozzánk ömlő EU-s pénz, mégsem tűnik el a deficit

A tavalyi kissé 1000 milliárd forint feletti után idén és jövőre is közel 2000 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezhet majd Brüsszelből és így érdemben mérséklődik majd az államháztartás pénzforgalmi hiánya, de nem fog eltűnni, noha elvileg ennek kellene bekövetkeznie az EU-s pénzek utólagos megtérítési logikája alapján.

Áttörés a német koalíciós tárgyalásokon! Több pénzt fizetnek az EU-kasszába

A Reuters péntek reggeli információi szerint sikerült áttörést elérni a német koalíciókötést célzó tapogatózó tárgyalásokon, és így végre hivatalosan is elkezdődhetnek a részletes koalíciós tárgyalások, hogy majd megalakulhasson a kormány. A hírügynökség később megszerezte a koalíciókötést célzó dokumentum tartalmát is, amely több fontos pontot tartalmaz.

Mégis levágná Brüsszel a Magyarországnak fontos pénzeket!

Úgy tűnik, hogy a hétfő-keddi brüsszeli konferencián csak előcsalogatta a tagállamok véleményét az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetés kereteiről és igyekezett elkerülni a konfliktusokat, aztán a mai uniós biztosi ülés után a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos már "páratlanul nyílt és őszinte" utalásokkal felfedte, hogy valójában mit tervez - rajzolódik ki a Bruxinfo összefoglalójából.

Kritikus év előtt áll az EU, a magyar gazdaság is megszenvedheti

Még sosem fordult elő az Európai Unióban, hogy úgy kellett elfogadni a következő többéves keretköltségvetést, hogy közbe ékelődnek az európai parlamenti választások, és a példátlan kihívásra az a jó válasz, hogy jövő tavaszig eldöntik a tagállamok a 2020 utáni büdzsé végső kereteit - szorgalmazta a témáról szóló mai brüsszeli konferencia záró beszélgetésében Günter Öttinger. A költségvetésért felelős uniós biztos szerint ha a Brexit mellett is gyorsan sikerül megállapodni a 2020 utáni büdzséről, akkor az az EU nemzetközi megítélésének és az üzleti szereplőknek is jót tesz, ha viszont ez nem sikerül, akkor az egy év elvesztegetett időt és így kárt okozhat majd 2021-től a tagállamokban. A konferencia tegnapi főbb eseményeiről cikkeink:

Lázár: Magyarország szívesen befizet többet is az EU-kasszába

Az erősebb Európához nagyobb EU-s költségvetésre van szükség, ezt Magyarország is elfogadja és kész többet befizetni a közös kasszába - foglalt állást a 2020 utáni büdzsé kereteinek kialakításáról szóló mai brüsszeli konferencia egyik panelbeszélgetésében Lázár János. Az eseményről másik cikkünk:

2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!

Az eddigi költségvetési tervezési módszer ellenkezőjével kell összeállítani az EU 2020 utáni, 5, vagy 7 éves költségvetését és a felső korlátot meg kell emelni - többek között ezt szorgalmazta egy mai brüsszeli csúcskonferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, csak a modernizálását, ami jó hír Magyarországnak, és a kifizetések politikai feltételekhez (pl. jogállamisági kritériumokhoz) kötése sem jött elő igazán beszédében. Úgy tűnik, hogy az ilyen "árukapcsolást" a (még) német külügyminiszter sem támogatja, de a francia EU-ügyi miniszter igen. A németek a jelek szerint hajlandók többet is befizetni a közös kasszába. A Bizottság várhatóan május végén mutatja be hivatalos javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésre, azután indulnak a kemény viták. A magyar és lengyel álláspontról, illetve egyéb megszólalók javaslatairól ebben a cikkben külön írtunk:

Lázár hétfőn Brüsszelben az EU-pénzek jövőjéről beszél

Jövő hétfőn és kedden Brüsszelben rendezik meg azt a csúcskonferenciát, amelyen azt járják körbe, hogy hogyan alakítsák ki a 2020 utáni új uniós költségvetés kereteit, hogy aztán februárban informálisan már az EU állam- és kormányfői is átbeszélhessék ezt, májusban pedig kijöjjön első hivatalos javaslatával az Európai Bizottság. A konferencia programjában egy-egy panelbeszélgetés keretében Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének és Takács Szabolcsnak, a tárca európai uniós ügyekért felelős államtitkárának a nevét is látjuk. Az eseményt élőben lehet majd követni az interneten.

Kevesebb EU-s pénzzel fenyeget minket a német vezető, Szijjártó gyorsan visszaszólt

Új elemet dobott be a fenyegetésébe a német kormányba készülő Martin Schulz, aki már többször is pénzügyi retorziókat helyezett kilátásba Magyarországnak és Lengyelországnak azért, mert nem fogadnak be menekültet. Az SPD elnöke ugyanis azt mondta egy pénteki lapinterjúban, hogy Németországnak nem kellene annyi EU-s pénzt befizetnie a 2020 utáni következő uniós kasszába, mint szokott, mert a két legnagyobb haszonélvező tagállam kibújik a menekültválság terhei alól, az elosztási mechanizmusból. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rögtön visszaszólt, szerinte Schulz nincs tisztában az alapvető tényekkel, noha Magyarország és Lengyelország tényleg az a két tagállam, amely egyetlen menekültet sem vett át görögöktől és az olaszoktól. A német kormányalakítás egyébként kifejezetten vontatottan halad, az emberek nem is igazán akarnak nagykoalíciót:

Nagyobb EU-s büdzsé készül, de ez nem feltétlenül segít Magyarországnak

Nagyobb EU-s büdzsé készül, de ez nem feltétlenül segít Magyarországnak

Egyre több jel és nyilatkozat mutat abba az irányba, hogy megváltozik az évtizedes szigorú német hozzáállás a közös EU-s költségvetés méretéhez, azaz több uniós forrásra van kilátás, de ez nem feltétlenül lenne automatikusan kedvező Magyarországnak - rajzolódik ki abból az évindító anyagból, amit a Financial Times tett közzé.

Megvan az EU jövő évi költségvetése

Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió jövő évi költségvetését csütörtökön a két uniós társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács.

Magyar euró: csak megkínál bennünket cukorkával Brüsszel

Nem lesz külön eurózóna költségvetés a 2020 utáni uniós ciklusban, hanem a nagy közös büdzsén belül egy alfejezet jön létre és ennek lesz része egy olyan előcsatlakozási támogatás, amelyből konkrét kérésre kaphatnak pénzt az eurót még nem használó tagállamok - tudta meg a Bruxinfo megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem fogja ránk erőltetni sem az euróbevezetést, sem az ahhoz járó plusz pénzt, csupán belengeti a lehetőséget (cukorka). Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy ennek az eurózónás alfejezetnek mekkora lesz a pontos mérete és az alább jelzett beruházási funkció mögé mennyi felzárkóztatási EU-pénzt "csomagolnának be". Így tehát egyelőre az sem világos, hogy ha Magyarország még sok ideig nem vezeti be az eurót, akkor azzal mennyi ilyen támogatás lehetőségétől esik el.

Megdupláznák az EU közös költségvetését

Az eddigi 140 milliárd eurónak a duplájára, 280 milliárd euróra kell emelni az Európai Unió éves költségvetését az Európai Parlament elnöke szerint. Antonio Tajani a német Funke médiacsoport lapjaiban megjelent interjúiban elutasította a francia elnök javaslatát a külön eurózónás költségvetés és parlament létrehozására és új adónemeket, illetve egységesített társasági adókulcsokat vezetne be a megemelt uniós költségvetés finanszírozása érdekében. Szavai szerint a briteknek legalább 60 milliárd eurós kilépési számlát kellene kifizetnie a Brexit kapcsán. Erről bővebben külön cikkünkben írtunk:

Kiszivárgott: nagyot ugrana a németek EU-s befizetési kötelezettsége a Brexit miatt

Végre kiderült, hogy jogilag mikor történne meg a britek EU-ból való kilépése és közben az is kiszivárgott, hogy mekkora lyukat ütne a közös uniós költségvetésen, ha azután a britek egy centet se fizetnének be a kasszába. Amint tegnap rámutattunk: a következő 2-3 hét Magyarország szempontjából is kritikusan fontos, mert eldőlhet végre, hogy a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban veszít-e esetleg EU-forrásokat. Ez attól függ, hogy milyen "kilépési számla" módszertanban sikerül megegyeznie a most folyó brüsszeli tárgyalásokon:

Még tíz év múlva se lenne eurónk, de kutyaszorítóba kerülhet a kormány

Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ügyfélkapu-mizéria: egy újabb szolgáltatás kiesése fenyeget ügyintézési káosszal
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility