Az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjével tárgyal szerdán Orbán Viktor miniszterelnök, többek között a 2020 utáni uniós források kérdéséről is. Éppen ezen a napon hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság a 2021-2027 közötti források elosztási mechanizmusának tervét, amely a hírek szerint Magyarország és Lengyelország számára kedvezőtlen lehet.
A Brexit utáni uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében - értesült a PAP lengyel hírügynökség, s a várható drasztikus forráscsökkenésről beszámolt pénteken a Rzeczpospolita című napilap is.
Legalább 6-6, de akár 10-10%-kal is csökkentik a következő uniós költségvetésben a kohéziós és agrártámogatási kassza méretét, előbbinél a pénzelosztás szabályait is jócskán átszabják a dél-európai államok előnyére és közben a jogállamiság, azaz a független bírósági működés, is alapfeltétel lesz a pénzek lehívhatóságához - derül ki a Bruxinfo körképéből. Az Európai Bizottság jövő szerdán teszi közzé a költségvetési javaslatot, majd rá néhány hétre sorozatban a részletszabályokat, de a lap szerint annyira azért nem jár majd rosszul Magyarország a 2021-2027-es időszakban, hogy az EU-kassza nettó befizetőjévé váljon. A Portfolio durva becslései is efelé mutatnak, de mégis nagyon kedvezőtlen kép rajzolódik ki.
Még Brüsszelben is alaposan meglepődtek annak a minapi Financial Times cikknek az üzenetén, amely szerint a kelet-közép-európai országok felől több tízmilliárd eurónyi EU-támogatást terel majd át a dél-európai országok felé az Európai Bizottság a 2021-től induló új költségvetési ciklusban - írja a Politico. A befolyásos brüsszeli lap azt is megjegyzi: még maga a büdzsé összeállításáért felelős Günter Öttinger uniós biztos is meglepődött a cikk üzenetén, amit az is tükröz, hogy a Twitterén úgy reagált: "csakugyan?". Aztán tegnap és ma a fokozódó spekulációnak tudta be újabb Twitter-üzeneteiben, hogy mindenféle sajtóértesülések megjelennek a jövő szerdai bejelentés előtt.
Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.
Amint kilépünk az EU-ból, visszakapjuk az országunkat, heti 350 millió fontot irányítunk át az uniós költségvetés helyett az egészségügybe és korlátozzuk a bevándorlást - ezek voltak a Brexit-kampány fő üzenetei. A napra pontosan egy éve elindított brit kilépési folyamat félidejére azonban egészen máshova, sokkal hátrányosabb helyzetbe vergődött el a brit kormány jórészt amiatt, mert a 27 másik uniós tagállamot eddig vasfegyelemmel egységben tartotta a német-francia tengely. Ha ez a meglepő összefogás kitart, nagyon valószínű, hogy a britek tényleg hátrányosabb helyzetbe keverednek a kilépéssel az EU-tagsághoz képest. A bűvös kifejezésről persze sosem szabad megfeledkezni: semmi sem dőlt még el, amíg minden kérdésről meg nem állapodnak a felek.
A Süddeutsche Zeitung mai információi szerint az áll a holland kormány 2020 utáni EU-s költségvetésről szóló állásfoglalásában, hogy a Brexit miatt kisebbé váló EU kisebb költségvetéssel is jár és hasonlóan gondolkodik Ausztria, Svédország és Dánia is. Ez megerősíti azokat a korábbi információkat, hogy az EU négy nagy nettó befizető tagállama nem akar több pénzt betenni a közös kasszába a britek távozása után, noha ezért lobbizik az EU költségvetési biztosa.
Az EU állam- és kormányfői tanácsa elnökének körei arra számítanak, hogy nagyjából 22-23 tagállam a mostani 1%-nál nagyobb EU-s közös költségvetést szeretne 2020 után, míg az erről szóló egyeztetések február 23-i körében az osztrákok, hollandok, dánok, svédek és esetleg a finnek ennek elutasítására készülnek - írja a helyzetet összefoglaló cikkében a Bruxinfo. Lényeges, hogy a Magyarországnak is kényes kérdés, az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése, elvileg nem kerül elő a vitán, de később még ez a feltétel is előjöhet, igaz nem a büntetés az igazi cél vele.
Az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötését nehéz megcsinálni az uniós alapszerződés keretein belül, a különböző egyéb feltételekhez kötés pedig szintén elég ingoványos talaj - ismerte el az Európai Bizottság költségvetési biztosának szenior tanácsadója az EurActive-nak nyilatkozva.
A tavalyi kissé 1000 milliárd forint feletti után idén és jövőre is közel 2000 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezhet majd Brüsszelből és így érdemben mérséklődik majd az államháztartás pénzforgalmi hiánya, de nem fog eltűnni, noha elvileg ennek kellene bekövetkeznie az EU-s pénzek utólagos megtérítési logikája alapján.
A Reuters péntek reggeli információi szerint sikerült áttörést elérni a német koalíciókötést célzó tapogatózó tárgyalásokon, és így végre hivatalosan is elkezdődhetnek a részletes koalíciós tárgyalások, hogy majd megalakulhasson a kormány. A hírügynökség később megszerezte a koalíciókötést célzó dokumentum tartalmát is, amely több fontos pontot tartalmaz.
Ma egyszerre hat nyilvános, internetes konzultációt indított el az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós keretköltségvetésről, miután lezajlott a hét elején a témát boncolgató nagy brüsszeli konferencia és ma a témáért felelős uniós biztos is felfedte a tervei egy részét. Utóbbiról külön cikkünk
Úgy tűnik, hogy a hétfő-keddi brüsszeli konferencián csak előcsalogatta a tagállamok véleményét az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetés kereteiről és igyekezett elkerülni a konfliktusokat, aztán a mai uniós biztosi ülés után a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos már "páratlanul nyílt és őszinte" utalásokkal felfedte, hogy valójában mit tervez - rajzolódik ki a Bruxinfo összefoglalójából.
Még sosem fordult elő az Európai Unióban, hogy úgy kellett elfogadni a következő többéves keretköltségvetést, hogy közbe ékelődnek az európai parlamenti választások, és a példátlan kihívásra az a jó válasz, hogy jövő tavaszig eldöntik a tagállamok a 2020 utáni büdzsé végső kereteit - szorgalmazta a témáról szóló mai brüsszeli konferencia záró beszélgetésében Günter Öttinger. A költségvetésért felelős uniós biztos szerint ha a Brexit mellett is gyorsan sikerül megállapodni a 2020 utáni büdzséről, akkor az az EU nemzetközi megítélésének és az üzleti szereplőknek is jót tesz, ha viszont ez nem sikerül, akkor az egy év elvesztegetett időt és így kárt okozhat majd 2021-től a tagállamokban. A konferencia tegnapi főbb eseményeiről cikkeink:
Az erősebb Európához nagyobb EU-s költségvetésre van szükség, ezt Magyarország is elfogadja és kész többet befizetni a közös kasszába - foglalt állást a 2020 utáni büdzsé kereteinek kialakításáról szóló mai brüsszeli konferencia egyik panelbeszélgetésében Lázár János. Az eseményről másik cikkünk:
Az eddigi költségvetési tervezési módszer ellenkezőjével kell összeállítani az EU 2020 utáni, 5, vagy 7 éves költségvetését és a felső korlátot meg kell emelni - többek között ezt szorgalmazta egy mai brüsszeli csúcskonferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, csak a modernizálását, ami jó hír Magyarországnak, és a kifizetések politikai feltételekhez (pl. jogállamisági kritériumokhoz) kötése sem jött elő igazán beszédében. Úgy tűnik, hogy az ilyen "árukapcsolást" a (még) német külügyminiszter sem támogatja, de a francia EU-ügyi miniszter igen. A németek a jelek szerint hajlandók többet is befizetni a közös kasszába. A Bizottság várhatóan május végén mutatja be hivatalos javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésre, azután indulnak a kemény viták. A magyar és lengyel álláspontról, illetve egyéb megszólalók javaslatairól ebben a cikkben külön írtunk:
Jövő hétfőn és kedden Brüsszelben rendezik meg azt a csúcskonferenciát, amelyen azt járják körbe, hogy hogyan alakítsák ki a 2020 utáni új uniós költségvetés kereteit, hogy aztán februárban informálisan már az EU állam- és kormányfői is átbeszélhessék ezt, májusban pedig kijöjjön első hivatalos javaslatával az Európai Bizottság. A konferencia programjában egy-egy panelbeszélgetés keretében Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének és Takács Szabolcsnak, a tárca európai uniós ügyekért felelős államtitkárának a nevét is látjuk. Az eseményt élőben lehet majd követni az interneten.
Új elemet dobott be a fenyegetésébe a német kormányba készülő Martin Schulz, aki már többször is pénzügyi retorziókat helyezett kilátásba Magyarországnak és Lengyelországnak azért, mert nem fogadnak be menekültet. Az SPD elnöke ugyanis azt mondta egy pénteki lapinterjúban, hogy Németországnak nem kellene annyi EU-s pénzt befizetnie a 2020 utáni következő uniós kasszába, mint szokott, mert a két legnagyobb haszonélvező tagállam kibújik a menekültválság terhei alól, az elosztási mechanizmusból. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rögtön visszaszólt, szerinte Schulz nincs tisztában az alapvető tényekkel, noha Magyarország és Lengyelország tényleg az a két tagállam, amely egyetlen menekültet sem vett át görögöktől és az olaszoktól. A német kormányalakítás egyébként kifejezetten vontatottan halad, az emberek nem is igazán akarnak nagykoalíciót:
Egyre több jel és nyilatkozat mutat abba az irányba, hogy megváltozik az évtizedes szigorú német hozzáállás a közös EU-s költségvetés méretéhez, azaz több uniós forrásra van kilátás, de ez nem feltétlenül lenne automatikusan kedvező Magyarországnak - rajzolódik ki abból az évindító anyagból, amit a Financial Times tett közzé.
Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió jövő évi költségvetését csütörtökön a két uniós társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Így lőtték le Moszkva szupermodern harci gépét.
Nem sok jót jósoltak Oroszországnak.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
